Hívjon
+36-30/867 4752

Mosolyonc meséskönyv és társasjáték mesélő mosolyoncok

Mese a mosolyonc mesékről

Valahogy mindig bennem élt az írhatnék. Elereszteni a fantáziát, belebújni történetekbe, szereplőket teremteni, kedvünkre alakítani az eseményeket, jól megfogalmazni érzéseket, hangulatokat, megtalálni a legkifejezőbb szavakat hozzá izgalmas játék, az író és az olvasó fantáziavilágának találkozásából pedig megszületik maga a varázslat, életre keltve az elképzelt történetet.

A mosolyoncok vidám, kissé habókos lények. Lelket gyógyítani jönnek erre a világra, mosolyt csalni arcokra, derűt lopni szívekbe. A mesék szinte észrevétlenül csimpaszkodtak beléjük, s mire észbe kaptak, humorral átszőtt versek, mesék, verses mesék főszereplőivé váltak, hogy játszva tanítsanak kicsit és nagyot, fontos emberi értékekre.
 
Az elfogadás, a félelmekkel való szembenézés, a természetvédelem, az előítéletek leküzdésének fontossága, az egymásra való odafigyelés, a jóindulat és a szeretet erejének megismerése mind olyan téma, ami átszövi a hétköznapjainkat, és amikről a mesékhez kapcsolódva beszélgethetünk a gyerekekkel, de gondolatébresztő lehet a felnőttek számára is.
 
Most már játszani is hívnak a főszereplők, egy egyedülálló különleges társasjátékkal, cseles úton járhatja végig a család a meséket, nevetős, közös időt ajándékozhatva egymásnak.

A könyv önmagában is megrendelhető: 3.980.- Ft.-
Húsvét előtt limitált példányszámban, díszdobozban együtt: játék és könyv, bevezető árral: 4.900.- Ft.-
 
Lentebb beleolvashatsz  mesékbe! 

Mosolyonc Mesekönyv vásár

A hős veréb (részlet)

... A tegnap még csupa szürke világ most úgy festett, mintha az éjszaka alatt gondos kezek pihe-puha, vastag takaróval borították volna be a didergő téli tájat, s kabátot adtak volna a meztelenül maradt fákra, bokrokra, sapkát a házakra, kéményekre. Az ébredező nap fényében szikrázóan csillogott a patyolatfehér hótakaró. Ricsi, az udvar végében, a térdig érő hóban hancúrozott a kutyával. Ástak, lapátoltak, hemperegtek, kikacagva közben a macskákat, akik korántsem osztoztak a lelkesedésükben, és pipiskedve igyekeztek szárazabb talajt szerezni a talpuk alá. Én éppen a madáretető alatt sepregettem, amikor beszélgetésre lettem figyelmes. Meglepetten keresni kezdtem a hang forrását, amikor is a fejem felett nyújtózkodó bokor egyik ágán felfedeztem négy verebet. Az egyikük, nyakát behúzva, tollát felborzolva ült az ág végében. Rosszkedvűnek látszott. Fázott talán, vagy zavarta a középen letelepedett két társának hangos locsogása. Azok ketten tudomást sem vettek róla, sem a negyedik kis fiatalkáról, aki kerek szemmel hallgatta miről folyik a diskurzus. Megvallom, magam is nehezen hittem amit hallottam, de úgy adom most nektek tovább, ahogyan az ott elhangzott. ...

A hős veréb (részlet)
A mérgezett hernyó (részlet)

A mérgezett hernyó (részlet)

... Megrázó esemény borzolta fel ma reggel Rétalja város lakóinak kedélyét. A mezőrség tájékoztatása szerint ma hajnalra virradóra egy súlyos gombamérgezést szenvedett hernyót szállítottak a Szent János Bogár Kórházba. Mivel azonnali beavatkozásra volt szükség, a hangyalogosság helyett az Önként Döngő Dongó Egyesület légi mentését vették igénybe. Az eset körülményeit még vizsgálják, de annyi már bizonyos, hogy az egyelőre azonosítatlan személyazonosságú hernyó a Gombássy sétányon termett, a Galóca család legrettegettebb tagjának, Goromba Gézának a kalapját rágta meg, jelentős esztétikai kárt okozva ezzel. ...

A nagy átalakulás (részlet)

... - Azt a hangoskodós repedtfazék hangú mindenit! Hát ki óbégat ilyenkor és veri fel a tücsöknemzetség megbecsült tudós tagját a jól megérdemelt délutáni pihenőjéből?! - harsant fel tücsök apó hangja, akit a legszebb álmából riasztott fel a hangos nótaszó. Egy kövön sütkérezve pihentette fájós lábát, és mindentudó bölcs elméjét. Álmában éppen fiatalkora győztes ugró versenyét élte át, amivel első díjat nyert a mezei olimpián. Az érzést, ahogy odaállt a startvonalhoz, ahogy megfeszültek a hátsó, csupa erő ugró lábai, és akkor jött az a fantasztikus elrugaszkodás, szállt a levegőben, mikor is… - Sej-haj, szép az élet! - ordította valaki. A gyönyörű álomkép egy szempillantás alatt szertefoszlott, ő maga pedig kis híján lebukfencezett a kőről, amin olyan édes volt a szunyókálás. Az öreg tücsköt igazán békés természetűnek ismerte a mező népe, de ha a legszebb álmába rondítottak bele, na, azt ugye már ő sem hagyhatta szó nélkül. ...

A nagy átalakulás (részlet)
A veszekedős virágok (részlet)

A veszekedős virágok (részlet)

... Julcsi néni aggódva figyelte egykor csodaszép kertjét. Tehetetlenül és értetlenkedve nézte, hogy kedvencei kókadtan lógatták a fejüket. A sokat tapasztalt Gyuri kertész is csak a fejét vakarta amikor a tanácsát kérte. Rosszindulat ellen nincs permetszer. Még aznap, mikor alkonyodott, Julcsi néni kiült a kertbe, és könnyes szemmel, szeretettel beszélt hozzájuk. Lágy hangja, simogató szavai hatására történt valami. A néni nem vehette ugyan észre, de virágágyásainak lakói mintha egy rossz álomból ébredtek volna fel. Lassan, alig észrevehetően megmozdultak a virágfejek. Óvatosan egymásra sandítva ugyanazt érezték mindannyian. Mélységesen szégyellték magukat. ...

Nyau, Vau és a nagy rohanás (részlet)

... Nyau nem értette ugyan az értelmetlennek tűnő embernyelvet, de mivel Krisztával egészen bolyhos kölyökcica kora óta együtt élt, voltak szavak, amelyeknek tudta az értelmét. Ismerte a nevét, tudta mikor hívják vacsorára, meg az efféle fontosabb dolgokat. Most azonban, ahogy hallgatta a lány duruzsolását, egy rég hallott szó ütötte ki a maradék álmot is a szeméből. Egy olyan szó, amit akkor szokott kedvenc gazdája emlegetni, amikor éppen készül felforgatni az ő békés macskaéletét. Ez pedig nem volt más, mint a meglepetés. ...

Nyau, Vau és a nagy rohanás (részlet)
A madárijesztő szeretetből szőtt nagykabátja (részlet)

A madárijesztő szeretetből szőtt nagykabátja (részlet)

... Egy nap motoszkálásra lett figyelmes. Már rég csak a szél süvítését és a falu harangjának a zúgását hallgathatta. De ez most, ez valami teljesen más, apró kis nesz volt, egészen közelről hallotta. Lassan kinyitotta fáradt gombszemeit, s ahogy lenézett maga elé, egy aprócska verebet vett észre a földön. Még sosem látott madarat ennyire közelről. A kis tollas lázasan keresett valamit, ügyet sem vetve a föléje tornyosuló alakra. Eszébe sem jutott félni. Egyszer csak, mintha megérezte volna hogy figyelik, abbahagyta az ugrabugrálást és felnézett a madárijesztőre. Csak bámultak egymás szemébe, mozdulatlanul. A madárijesztőt ekkor nagyon furcsa, korábban sohasem tapasztalt érzések kerítették hatalmukba. A madárka egy hirtelen mozdulattal felrepült a vállára. Érintése nyomán mintha kezdtek volna felengedni a madárijesztő elgémberedett, átfagyott karjai. A kis tollas még körbesétált a kalapja karimáján, tollászkodott, nézelődött egy keveset, aztán egy szempillantás alatt elrepült a falu irányába. ...