2015. Göcsej Filmszemle etűd kategória: 3. díj

Egy egészen rövid kis film született, de annál több munkát igényelt. A történet tulajdonképpen egy vicc. Felmerült, hogy lesz folytatása, de mivel amúgy is ötlettúltengésben és ezzel egyidejűleg folyamatos időhiányban szenvedünk, a terv egyelőre jégre került. (Végül is a Csillagok háborúját is elég sokáig pihentették… )

Ennél a filmnél már megpróbáltam a szinte lehetetlent, mozgatható figurákat készíteni virágcserepekből. Ez többé-kevésbé sikerült, de azért itt is szükség volt némi trükközésre. Hamar kiderült az is, hogy ha az ember egyszerre akar rendező, operatőr lenni, és nem mellesleg még a bábokat is maga mozgatja, súlyos fogyatékosságnak számít, ha mindössze két kézzel rendelkezik.

Míg Laci a bábokkal küzdött, nekem még ott volt a feladat: elkészíteni a Hold felszínét. Egy esős délutánon egy tapétázó késsel és egy halom csiszolópapírral ugrottam neki a faragásnak. Nagyjából öt órába, és a másnapra belobbant ízületeimbe került, mire az eredetileg építőanyagként funkcionáló xps lapokból (néha jól jön az ember építész múltja) kezdett kirajzolódni a forma. A hold porának tökéletes megoldása is megszületett a forgatás napjáig. Ehhez két táskányi hamut kellett az operatőrnek hazacsempészni egy este…