Hívjon
+36-30/867 4752

Hamis a baba???

Nagy Bernadett | 2019-02-01 23:31:39 | Általános | hozzászólások (1 db)

 

Nem félsz? Miért engeded lefényképezni? És ha ellopják? …

 

    Gyakran kapok hasonló kérdéseket. Különösen vásárokon, rendezvényeken. És többnyire meglepődnek, ha a válaszom nem. Nem félek. Nem vagyok hajlandó félni. Ellophatják az ötletet? El. Lehet, hogy elkezdik másolni azt, ami az én fantáziám eredménye, amin én kísérleteztem, szenvedtem, míg sikerült? Lehet. Sőt, ha az ember elég sokáig műveli azt, amit, ráadásul még sikere is van, ez szinte elkerülhetetlen. Baj ez? Ahogy vesszük.
Szinte látom, ahogy nézel elkerekedett szemmel, mi az, hogy: „ahogy vesszük”? Meg vagy te zakkanva? Hát téged nem zavarna, ha koppintanák a mosolyoncaidat? De, zavarna. Hát akkor? El fogom mondani, de előbb kanyarodjunk vissza kicsit a vásárokhoz!

  Felállítom a sátram, feldíszítem, kipakolom a portékát, rendet csinálok magam körül. Teszem mindezt hogyan? Hát hogy a lehető legszebben nézzen ki. Hogy jól mutasson. Hogy odavonzza a tekinteteket, és azon keresztül a rendezvényen csellengő embereket. Miért? Mert azt szeretném, ha sokan látnák, ha tetszene, ha megismernék, ha vásárolnának. És odajönnek, és beszélgetnek, kézbe veszik egyik-másik figurát és fényképeznek is néha. Mert haza akarják vinni az élményt. Mert meg akarják mutatni a barátnőjüknek, az ismerősüknek. Mert emléket akarnak. Mert felteszik a facebookra, instára. Vagy, mert csak. Az emberek szeretnek fényképezni. De, és ami fontos, viszik a híredet. Ha kedves vagy, a jó híredet. Ha ellenségként tekintesz rájuk, akkor azt és a rossz érzést. És mit jelent, ha valaki lefotózza a művedet? Sanszos, hogy tetszik neki. Én ilyenkor kezébe nyomok egy névjegykártyát, azzal, hogy a honlapomon, vagy a fb oldalamon még sokkal több látnivalót talál. Mosolyog és megköszöni. Ebben a helyzetben olyan vagyok, mint egy horgász. Kiraktam a csalit, várom a halakat, és most, de tényleg, mikor kezdenek körbe venni, verjem fejbe őket egyenként?

fotos-3.jpg (26 KB)

    Előfordulhat, hogy valaki „ipari kémkedést” folytat, ötletet gyűjt, hogy maga is elkezdjen valami hasonlót? Elvétve, de nem zárható ki. Ha inspirálódik és eszébe jut valami új, izgalmas, azzal szerintem semmi gond. Ha beleszeret egy kézműves technikába és alkot valami egyedit, azzal sem lehet baj. Nem így kezdtük valamennyien? Te, aki horgolsz, festesz, varrsz, ékszert készítesz, vagy bármi mást, elmondhatod, hogy te találtad fel a technikát amit alkalmazol, hogy eddig soha senki nem csinált nyakláncot vagy ágytakarót?  Ha viszont az elvetemült fényképezős érdeklődő ötleteket gyűjteni kényszerül, lenyúlja a tiedet, az azt jelenti, nincs sajátja, nem is lesz neki. Nem tehet mást, mint koppint. Valószínűleg sokkal rosszabb minőségben. Olykor roppant pofátlan módon is képesek emberek ezt művelni. Itt jönne be az a rész, ami engem igazán zavarna. Ha azt hiszik arról is, hogy tőlem származik. Mert úgy néz ki, mert tőlem ismerik, mert nem láttak még ilyet másnál. De akkor meg lehet, hogy beépíteném a marketingembe, megmagyarázva milyen is az eredeti, na meg mennyivel és miért sokkal jobb. Írnék egy posztot a fb oldalamon, vagy a honlapomon szánnék neki egy kis figyelmet. A honlapomon, vagy a fb oldalon, ahonnan bármikor bármennyi ötletemet levehet, tanulmányozhat a tudtomon kívül. Akkor meg nem mindegy, hogy fotóznak vagy sem a vásárban?

    De akkor bújjunk már bele kicsit a vásárban jövő-menő potenciális vevők bőrébe is! Ha módom van és van kire hagyni kicsit a standot, végig szoktam járni a rendezvényeket ahol megfordulok. És kövezzenek meg, de fotózok. Mert szeretem a szépet, mert élményt gyűjtök, mert szívesen megmutatom itthon, de akár a honlapomon is, ha valami izgalmasat érdekeset látok. Igaz, elkerülendő a gyilkos tekinteteket, vagy a leszúrást, mindig megkérdezem, ha közelebbről fényképezek. És annyival jobb érzéssel maradok ott, vagy kezdek beszélgetni, ismerkedni egy kedves beleegyezés, mint egy elutasítás után…

    Sok kérdést felvet még ez a téma. És nyilván nem érintettem mindent, biztosan jókat is lehetne erről vitatkozni. De akkor még egy utolsó gondolat, megmagyarázva miért nem olyan nagy baj, ha a nyomodban vannak. Mert amíg a másolód a te elnyűtt ötleteidet használja, akkor, ha elég kreatív vagy, már pedig az egy kézművesnél elég alap követelmény, addig neked jönnek az újabbnál újabbak. Akit pedig zavar, ha a nyakában lihegnek, az elkezd gyorsabban futni, jobban teljesíteni. És sokkal izgalmasabb megnyerni a versenyt, ha nem egyedül futsz a pályán.

A * jelölt mezők kitöltése kötelező!

1 hozzászólás

Kis Gabriella (2019-02-06 13:45:19)
Én abszolút kezdőként is sokat gondolkodtam ezeken a dolgokon úgy is, mint "ötletlopó", és úgy is, mint "ötletgazda". És azt kell mondjam, bizony nagyon egyetértek Veled.