Hívjon
+36-30/867 4752

Titkos üzenet

Nagy Bernadett | 2020-04-19 15:58:09 | Általános | hozzászólások (0 db)

Meleg szín, egyszerű forma. Mint két összefordított nyitott tenyér. Így őrzi az életet adó földet, dajkálja a beléje rejtett magot, vagy a zsenge hajtásaival ébredező virágot. Maga is a természet csodája. Egy darab a Föld testéből, lágy anyaggá szelídülve, erős, de gyengéd kezek között. Persze tudom. Tudom, ma már nem egészen így készül. De mégis ott van minden darabban az évezredes hagyomány, és az élő anyag, az agyag, ami a föld és a víz nászából születik, amit a levegő szárít, tűz éget készre, és lehet így belőle egy új élet bölcsője. Hát van-e szebb mesterség a világon, mint a virágcserépé?

Miért választottam? Mert megszólított. Na, nem ugrott egyenesen elém, nem volt sem nagyképű a múltjára, sem tolakodó, hogy: - Hé, cica, nem akarsz velem kezdeni valamit? Nem. Csak úgy szelíden, észrevétlenül beszivárgott az életembe. Egyszer aztán úgy hiszem, rám kacsintott, és akkor kezdődhetett el valami. Nem tagadom, egymásba szerettünk.
Pedig nem könnyű ám vele. De velem sem mindig egyszerű. Az agyag erős, de keményen tartja magát a tűzön edződött formájához, nem szívesen mond le az eredeti feladatáról sem, és társulni sem hajlandó akármilyen hitvány anyaggal. De tán éppen ezért szeretem, amiért nem adja magát könnyen, amiért meg kell küzdeni minden megálmodott formáért, amiért el kell nyerni a bizalmát. Ám ha megbecsülik, meghálálja. Tudom, tapasztalom.

Hagyomány és újítás. Natúr, természet adta árnyalat és harsány színek. Ma is élő el nem feledett feladat és egészen új funkció. Hogy férhet meg egymás mellett? Hogyan simulhat bele a sok száz éves cserép a mai modern világba? Hogy válhat egy késztermék újra alapanyaggá? Én úgy érzem az üzenete által, ami minden átalakulás ellenére változatlan.

Üzent, és folyamatosan üzen azoknak, akik nyitott szemmel és szívvel járnak. És látom a vásárokon a standom előtt elhaladó emberek arcán, ha értik. Ha meghallják, amit ez az élő anyag, és a belőle életre kelő mosolyoncok közvetíteni akarnak. Az élet szépségét, a mosoly egymáshoz kapcsoló erejét, az örömre való képesség fontosságát, a gyógyító derűt.

Így lehet, hogy ma már talán nem bánja, ha mégsem virágot babusgat, hanem az emberek lelkét cirógatja. A lényeg ugyanaz. Kapcsolódni az élet szeretetéhez, a széphez, a derűhöz, meg persze ezek által egymáshoz. És mi is lenne erre alkalmasabb közvetítő, mint a virágcserépből megszülető mosoly?

 

A * jelölt mezők kitöltése kötelező!