Hívjon
+36-30/867 4752

" De nehéz az iskolatáska..."

Nagy Bernadett | 2020-01-04 22:37:47 | Általános | hozzászólások (0 db)

De nehéz (???) az iskolatáska…
…vagy tanulni tulajdonképpen jó?

Hányan átéltük már, és hányszor! : „Peti áll a ház előtt, szíve jobbra húzza őt, balra van az iskola…”

Na de az az érzés is megvan, amikor alig várod, hogy elkezdődjön a tanulás, amikor tiszta füzetekkel, csőre töltött tollakkal, jelölő cetlikkel, újszagú még érintetlen könyvekkel vagy éppen valamelyik okos kütyüddel felszerelve várod, hogy nekiugorhass? 

pencil-918449_1920.jpg (397 KB)

Hogy nincs?

Azt mondod, ezt nem gondolhatom komolyan, vagy ha igen, nem vagyok normális?

Na jó. Ha az elfuserált oktatási rendszerünkbe belepasszírozott kis és nagy gyerekeinket nézem, nem vagyok meglepődve, ha kapálóznak. Én szülőként is ezt teszem, és jelzem, gyerekként sem éreztem jól magam benne. És ezzel véletlenül sem a pedagógusokat szeretném bántani.

De:

Én most valami egészen másra gondolok. Arra, amikor úgy érzed megtaláltad az utad, amikor szenvedélyesen szeretnél valamit tudni, amikor igazán érdekel valami, amikor a legjobbak közé akarsz tartozni valamilyen területen, amikor a mesterévé akarsz válni a szakmádnak, a hobbidnak, az érdeklődési körödnek.

Elképzelted? Vagy megvan az élmény is?

Ilyenkor felébred az ember tudásszomja, felébred az a természetes kíváncsiság, lelkesedés, vágy a felfedezésre, ami ott munkál még minden kisgyerekben, amíg ki nem kopik belőle az iskolai évek alatt. De igen, újraéleszthető, csak kell az a kis szikra ott az elején. Aztán a sikerélmény már szárnyakat is adhat. A csúcs, pedig amikor elmondhatod, hogy kitaláltad, megtanultad, megcsináltad, létrehoztad, felfedezted, hogy sikerült, és működik!

Ugye ezért már érdemes? Erre már nem sajnáljuk az időt, a pénzt, a fáradtságot?

Én ma már csak így tanulok. Csupa olyan dolgot ami felpörget, ami előre visz, ami által jobb lehetek abban amit csinálok. Szerencsésnek érzem magam hogy ezt megtehetem.

A téli szünet, az ünnepek, a láblógatás után ma kezdődik újra a tanítás szerte az országban, nekünk felnőtteknek pedig az élet iskolája adja az újabb feladatokat. Magam részéről sokat várok ettől az évtől, de még többet magamtól. Így aztán boldogan állok fel a rajtkőre, hogy belevethessem magam 2020 kihívásai közé.

Nektek is csak ezt kívánom kedves „diáktársak”! Jó és jókedvű tanulást, egy életen át!

A * jelölt mezők kitöltése kötelező!