Hívjon
+36-30/867 4752

A Nagy sztori életem rímekbe rendezett regénye

nagy-betti.JPG

Nagy Bernadett mosolyoncműves életének hiteles története.

Megszülettem én is, úgy ahogyan mások,
kisgyerekként láttam meg a napvilágot.
Mennyi ideje is? Bizony elég régen.
74 június második felében.

Egerváron tett le akkor az a gólya,
így lettem a család első totyogója.
Jött aztán az öcsém, s még unokatestvérek,
közös játékaink ma már szép emlékek.

Népes gyerekcsapat árokcicát játszott,
oviban fogantak igaz barátságok.
Általánosba is Egerváron jártunk,
az volt akkoriban a második családunk.

Osztálykirándulás, átlógtunk az éjjel…
Vándortábor, ott csak egyszer tévedtünk el.
Almaszüret ősszel, bolondoztunk sokat.
Túráztunk, és szedtük a hóvirágcsokrokat.

Fogtuk egymás kezét, ez volt a szerelem.
Az első, nagy, igazit máig nem feledem.
Szerelem volt a néptánc is sokáig.
A lábamban bent marad talán mindhalálig.

Pályaválasztásom jó anyám mintája
az építőipar felé navigálta.
Tanulmányaim a Dimitrovban kezdtem,
széchenyissé váltam, mire elvégeztem.

Építész technikust faragtak belőlem.
A rajzasztal mellé szívesen leültem.
Az utolsó évem itt nem csak szakmát adott,
Húsvét napján nyulam jegygyűrűt is hozott.

Nyár elején vizsga, jól is sikeredett,
szeptemberben harangzúgás esküvőt hirdetett.
Katonafeleségnek álltam Szombathelyre,
magamban sok szép tervet dédelgetve.

Tanultam, dolgoztam, küzdöttem, szerettem.
Kipróbáltam magam sokféle szerepben.
Hosszú volna mindazt sorban összeírni
mennyi öröm jutott, s mit kellett kibírni.

Kilenc év Kenézben, még Szombathelyhez kötve.
A kis falut is őrzöm szívemben örökre.
Adott jó szomszédot, barátot, néhányat.
Nehéz szívvel hagytam el azt a kis házat.

Ma már újra itthon. Így hozta az élet.
Az ábrándos lány közben felnőtt nővé érett.
Átalakult kissé, de bánja is a bánat!
Két szép fiúgyermek szólítja anyának…

Hát ennyit a múltról, s ha tudni akarod
ki vagyok én ma, hát nézd ezt a csapatot!
Egy részem megtalálod minden mosolyoncban.
A lelkem egy darabja mindegyikben ott van.


Én vagyok a bohóc, kinek fülig ér a szája,
s talán a sebeit is elrejti ruhája.
Én vagyok a szörny is, kit a virágok szeretnek,
s akit lehet, mások csupán kinevetnek.
Én vagyok a Nap is. Optimista nagyon,
s a beszorult macska is azon a kalapon.
Angyal is olykor, máskor mérges banya.
A madárijesztő is, kinek nincs otthona.
Elegáns ruhában úgy hiszem királylány.
Bolondos kobold, ha a barátnőm vár rám.
A hernyó is ki útját nagy vidáman járja,
s repülni fog egyszer, mert kinő majd a szárnya.
Elefánt meg tehén… Jó… Meg kell mondani.
Nem lehet mindegyikre hasonlítani…